Ha már hallottad, de nem tudod pontosan miről is van szó... Ha szereted a technikai sportokat, de eddig úgy hitted elérhetetlen számodra... Ha jó társaságra és egy kis adrenalinlöketre vágysz, de nem riadsz meg a kemény munkától sem, ami mindezek eléréséhez vezető úton vár...

2014. május 14., szerda

Kőszárhegy beszámoló Varga Levente # 11

Varga Levente # 11

a fotóért külön köszönet Vidovics Ádámnak!

Végre eljött az első verseny. Idén, az előző évekhez képest későn kezdődött a versenyszezon. Amikor megérkeztünk Kőszárhegyre, két dolog döbbentett le. Az első, hogy amikor elindultam pályabejárásra, olyan volt mintha egy VB futamon lennék. A pályát nem a klasszikus karó-szalag kombó kerítette, hanem a külföldön már megszokott sárga, hajlékony műanyag jelzők határolták. Ezért hatalmas pacsi a szervezőknek!  
    

A másik dolog az, hogy mindössze 8 (!) pitbike-os volt. Szörnyű volt látni, milyen mélyponton van a szakágunk. Visszaemlékszem az első versenyre amire kilátogattunk  még 2009-ben: Ajkán 40 körüli induló volt. Az elmúlt években sajnos a létszám folyamatosan csökken.Bízom benne, hogy visszafordítható ez a tendencia.    

De ez csak Rajtatok múlik, kedves olvasók.  Ha tehetitek gyertek! 

Nem olyan elérhetetlen, mint ahogy az látszik. Remélem fogunk találkozni. 

Visszatérve a hétvégére: nem indult jól a napom, a szabadedzésen három-négy kört tudtam teljesíteni, miután a kuplungom bemondta az unalmast. Gyors szerelés következett, de alkatrész nélkül nem megy... Szerencsére Balázs közel lakik, és  hazaugrott alkatrészért. Ezért hatalmas köszönet! Akármilyen gyorsak is voltunk, muszáj volt kihagynom a kvalifikációt. Így utoljára foglalhattam helyet a rajtgépnél. Igazából nem bántam, mert így is egész jó helyet tudtam választani. A rajtom jó volt, másodiknak értem a kanyarba. A futam gond nélkül lement, kategóriámban elsőként  értem célba.

 A második futam érdekesebb volt.  Jelenek Viktor  rajtja nagyon jól sikerült, nem úgy az enyém, így harmadiknak értem az első kanyarba. Sikerült előznöm, így ismét az első helyen voltam. Az utolsó 4 körben kezdett csepegni az eső, az utolsó két körre  taknyosodni a pálya, emiatt vissza kellett vennem a tempóból. Szerencsére mindenkinek csúszott, így ezt a futamot is behúztam.  Az esőt épphogy megúsztuk.

Mindez nem sikerült volna a családom, és az edzőm: Matern Balázs támogatása nélkül, köszönöm!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése