Stefanics Adám #9,
Bakon Sanyi #2 ,
- és jómagam Levi#11-
képviseltük
Velünk tartott Kiss Józsi #101 (senior) is.
A dunavecsei pitbike pálya igen technikás (most kissé nyomos is volt) , igy célszerű az energiánkkal jól gazdálkodni. Ezt én már az elején elbaltáztam, egy hosszúra sikerült ugrással. A lyukas ugró érkező púpja helyett, az ugrón túl kb. 3 méterrel a kanyarban landoltam, szerencsére sikerült a motort megtartanom, így nekem nem esett bajom, de a hátsó lengővilla bánta az akciót :(.
A második akciót Sanyónak sikerült kiviteleznie.Az elmondások szerint: az egyik ugrató utáni kanyargós részben rossz nyomba érkezett, az az oldalfalhoz vitte, majd nekiterelte egy traktorguminak így igen csúnyát esett. A kisujja sérült, de ellátás (ásványvizes lemosás, ragtapasz ;) után tovább folytatta a menetet. A hátsó fék letört.
Ádám motorján az edzés vége felé a gázbowden szakadt el. Egyedül Józsi és Bucci-ja úszta meg fennakadások nélkül a napot.
Edzőnk: Matern Balázs szokás szerint egyenként értékelte teljesítményünket és mindenkit személyre szóló instrukciókkal látott el.
A tanácsokat a következő körökben igyekeztünk megfogadni, ezzel lényegesen javult a technikánk és az erőnkkel is jobban tudtunk gazdálkodni. Újra sokat tanulhattunk.
Ilyenkor döbbenhetünk rá mennyivel többet fejlődhetünk egy tapasztalt versenyző által tartott, szervezett edzésen, mint saját kútfőből, esetleges megfigyeléseinkre támaszkodva. Ha valaki még kezdő, így elkerülhető a rossz beidegződések rögzülése.
Ezért én azt javaslom, hogy aki kedvet érez ehhez a sporthoz (legyen akár junior, akár senior, akár a kettő közt ;) , vegyen részt szervezett edzésen. Jó lenne, ha többen is lennénk, és nem hagynánk , hogy létszámhiány miatt leépüljön ez a viszonylag könnyebben elérhető technikai sport kishazánkban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése